Bevezető
A ferences életeszmény szerint élő férfiak és nők közösségeit három nagy "rendbe" soroljuk. Szent Ferenc első rendjébe tartoznak azok a férfiak, akik az 1223-ban jóváhagyott regula szerint élnek (minoriták vagy konventuálisok, obszervánsok és kapucinusok), a második rendbe pedig Szent Klára leányai, a szemlélődő klarissza nővérek. A harmadik rend egyik csoportját a ferences világi rend közösségei alkotják, ők keresztségi fogadalmaikat a világban, Szent Ferenc tanítása szerint kívánják megélni, de ide soroljuk azokat a szerzeteskongregációkat is, amelyek az elmúlt évszázadokban a ferences lelkiség hatására születtek, és azt követik; őket összefoglalóan Szabályozott Harmadik Rendeknek hívjuk.
Az idők folyamán, az első renden belül számtalan megújulási mozgalom született, amelyeknek az volt a céljuk, hogy a ferences lelkiséget az alapító szelleméhez való visszatérés által újítsák meg egy-egy történelmi korban. Ezeket a mozgalmakat a Szentszék a 19-20. század fordulóján a három legjelentősebb ághoz csatolva egyesítette, így ma az első renden belül vannak minoriták és obszervánsok - eredetileg 1517-ben váltak szét -, valamint kapucinusok - ők 1619-ben váltak önálló egységgé.
A magyar nyelvterületen mindhárom ág képviselői jelen vannak: a minoriták a Szent Erzsébet Rendtartományban Magyarország és Erdély területén (Aradon),
| az obszervánsok Magyarországon a Magyarok Nagyasszonyáról nevezett Provincia - Budapest központtal (Ez 2006 május 1-ig két provincia volt a Szűz Máriáról nevezett és a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett provincia), valamint Erdélyben a Szent István Királyról nevezett (stefanita) provinciákban - Kolozsvár központtal, |
|
a kapucinusok pedig ugyancsak Magyarországon a Magyar Kapucinus Rendtartományban.
Ferences rendek, közösségek
Szent Ferencet nemcsak a ferences szerzetesek tekintik keresztény életük eszményének. Az ő személye és élete olyan gazdag inspirációban, hogy az I. rend nem is képes egyedül felragyogtatni minden színét. Az egyházban a Szent Ferenc eszményét követő szerzetesi és világi keresztények különböző csoportjai alkotják a "ferences családot".
1206-ban bekövetkezett megtérése után Szent Ferenc a világi bűnbánók széleskörű mozgalmán belül keresi az evangéliumi tökéletességet. Az Úr megmutatja neki, "hogyan kezdje el a bűnbánattartást", majd hozzáteszi: "Utána egy kevés ideig még vártam; azután elhagytam a világot" (Végrendelet). Nem marad tehát otthon, hanem világi remeteként él. Két év múlva assisibeli polgárok csatlakoznak hozzá: "Példájára néhányan elkezdtek bűnbánatot tartani" (Három Társ legendája /3S/ 27). Még egy pap, Szilveszter is mellészegődik, aki "félni kezdte Istent és bűnbánattartásba fogott saját házában" (3S 31). Mint sok más korabeli remete, Ferenc is városról-városra járva prédikál, megtérésre buzdítva a környék lakóit. Egyéniségének hatása nem marad el. Szinte elbűvöli hallgatóit. Személyében visszhangra talál a kortársak minden törekvése, tapogatózása az Evangélium felé.
Egyre több testvért ad mellé az Úr. Amikor kérdezik, honnan jöttek, egészen természetesen válaszolják: "Bűnbánók vagyunk Assisiből" (Perugiai Anonymus 90). Közvetlen követőinek közösségét csak később nevezi el a Kisebb Testvérek Rendjének.
Az I. rendek közé ma valójában négy szervezeti egység, négy "rend" tartozik:
- Kisebb testvérek (OFM) (Magyarnyelv területen: Magna Domina Magyarországon és Erdélyben a Stefanita tartományok)
- Minoriták (OFMConv)
- Kapucinusok (OFMCap)
Az első három követi Szent Ferenc III. Honóriusz pápa által jóváhagyott Reguláját (Megerősített Regula, 1223). A negyedikről a TOR (Tertium Ordo Regularis) férfi szerzetesek közösségeiről alább szólunk.
1212-ben egy nemesi származású fiatal lány, Klára és néhány társa lép be Ferenc "iskolájába" és kötelezi el magát a bűnbánó életre, ők lesznek a Szegény Úrnők, a San Damianó-i kolostor lakói, a ferences család II. rendje. Kolostori életmódjuk révén a szerzetesi állapotba kerülnek át. Szent Klára közösségét először Szent Ferenc személyes példája és az evangélium, majd néhány pápai regula szabályozta.
Élete végén ő maga ír regulát, a Kisebb Testvérek regulája és a San Damianóban folytatott élet alapján. Bemutatja a rend bíboros protektorának, Raynaldus bíborosnak, akik 1252-ben jóváhagyja. Ő azonban többre vágyik. Amikor 1253 augusztusának első napjaiban IV. Ince pápa maga jön el meglátogatni őt, összeszedi maradék erejét és kéri tőle a jóváhagyást az általa írt regulára. Az eredmény nem várat magára. Augusztus 9-én egy testvér elszalad San Damianóba, a végleges jóváhagyással a kezében. Klára másnap hajnalban meghal. 1893-ban felnyitják koporsóját, ahol a testét takaró ruha redői közt megtalálják a végleges regula eredeti példányát, melyet IV. Ince írt alá, s amelyet Klára halála előestéjén kapott kézhez.
Szent Ferenc minden társadalmi réteget megérintett. Sokan otthonukban maradva követték felhívását az evangéliumi életre, sicut continentes, önmegtartóztatásban éltek tovább. Az életrajzok három dolgot egyértelműen tanúsítanak a III. rend kialakulásával kapcsolatban: élénken él mindenkiben a tudat, hogy a III. rend a ferences család szerves része, életmódja Szent Ferenctől származik, és Szent Ferenc "regulát adott" nekik. IV. Miklós pápa 1289-ben jóváhagyja a regulát, s ez érvényben is marad egészen XIII. Leó pápa 1883-as regulájáig. Ezt váltja fel 1978-ban VI. Pál pápa regulája, azóta a közösség neve Ferences Világi Rend.
A történelem során a világi ferencesek közösségeiből az egyedül élők olykor szerzetesrendet alapítottak. Ezeket a XV. sz. óta Szabályozott Harmadik Rendeknek (Tertium Ordo Regularis) nevezzük. Megújított regulájukat II. János Pál pápa 1982-ben hagyta jóvá. Ha összességében nézzük a TOR közösségeket, akkor végül is ez a világ legnépesebb szerzetesrendje. Reguláját több mint 200 ezren követik mintegy 430 kongregációban.
(Átvéve az ofm.hu-ról)
A nagy ferences család képviselői Erdélyben
• Férfi ág:
1240-től Erdélyben (OFM). A Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány
Erdélyben működő zárdák: Brassó, Csíksomlyó, Déva, (USA-ban Detroit), Dés, Esztelnek, Gyergyószárhegy, Kaplony, Kolozsvár, Szászsebes, Székelyudvarhely,
A jelölt-időt Csíksomlyón töltik, noviciátust Szécsenyben, teologiai tanulmányokat pedig 2004-2005-ös tanévtől Gyulafehérváron végzik és a Szászsebesi kolostorban laknak.
Elöljáró: P. Páll József Leó OFM tartományfőnök
Postacím: 400112-Cluj-Napoca, Str. Emile Zola 4., jud. Cluj
Tel./Fax: 0264-594.676
Mobil: 0745-252.099, E-mail:
Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javasriptet
Web: http://www.ofm.ro
• Klarissza Monostor-Remeteség: Csíksomlyó Ágacskája 2000 óta Erdélyben.
530203-Miercurea-Ciuc, Str. Şumuleu Mic 4., jud. Harghita
Tel./Fax: 0266-372.064
E-mail:
Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javasriptet
Helyi elöljáró: Sr. Marie-François Vincent OSC
• Assisi Szent Ferenc Betegápoló Nővérei
527166-Arcuş 85., jud. Covasna
Tel. 0267-373.536, Mobil: 0726-552.679
E-mail:
Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javasriptet
Rendfőnöknő: Sr. M. Dánél Mária Francesca
Helyi elöljáró: Sr. M. Réti Emese Pacifika
• Szent Családról nevezett Mallersdorfi Szegény Ferences Nővérek
1864-től Erdélyben. Munkaterületük: a székelyudvarhelyi zárda melletti óvoda, kézdiszentléleki Szent Klára Caritas-öregotthon, csíkszépvízi gyerekotthon, hitoktatás.
535600-Odorheiu-Secuiesc, Városháza tér 15., jud. Harghita
Tel. 0266-212.792; Fax: 0266-218.241
E-mail:
Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javasriptet
Elöljáró: Sr. M. Michaela Haushofer területi főnöknő
Helyi elöljáró: Sr. M. Margit Boros Erzsébet
|
