A karácsonyi időszak második nagy ünnepe. Egyike a legrégibb ünnepeinknek, keletről terjedt el az egész Egy-házban. Az epifánia szó megjelenést, megnyilvánulást, látogatást jelent. Amikor Krisztus megszületett, akkor Isten bevonult a földi világba, a történelembe. Nem azért, hogy belemerüljön, hanem hogy magához emelje az emberiséget. Jézusban rejtőzködött ugyan az isteni mindenhatóság, de egy-egy pillanatban átfénylik emberi természetén, kinyilvánul a világ előtt.
Jézust keresték a napkeleti bölcsek Jeruzsálemben, majd Betlehemben. Látogatásukkal Isten azt nyilatkoztatta ki, hogy Jézus nemcsak a választott nép, hanem minden em-ber üdvözítője.
KEZDŐÉNEK Vö. Mal 3, 1; 1 Krón 19, 12
Megjelent a mi Urunk, Istenünk: ő a Királyunk, övé az erő és a hatalom.
OLVASMÁNY Iz 60, 1–6
A mi társadalmi szokásaink is ismernek ünnepi kivilágításokat, fényárban úszó rendezvényeket. A mai olvasmány is arról szól: Isten nem hagyta az embert lelki sö-tétségben. Elküdte nekünk Jézust: a világ világosságát. Járjunk mi is mindig az ő fényében.
VÁLASZOS ZSOLTÁR 71. Zsoltár
Válasz: Hódoljon előtted, Istenem, *
a föld minden nemzete!
SZENTLECKE Ef 3, 2–3a. 5–6
„Áldott legyen az Úr az erős városban! Csodálatosan megmutatta nekem irgalmát” (Zsolt 30, 22). Megmutatta, hogy minden emberre kiterjed az ő üdvözítő szándéka és szeretete. Ha az ember eltávolodik is tőle, ő nem fe-ledkezik meg rólunk. Hazavár minket.
ALLELUJA Mt 2, 2
Láttuk napkeleten csillagát * és eljöttünk, hogy hódoljunk az Úr előtt.
EVANGÉLIUM Mt 2, 1–12
Az evangélium tanúsága szerint, a napkeleti bölcsek en-gedelmesen követték Isten útmutatását. Engedjük-e mi is, hogy Isten irányítsa útjainkat? Megyünk-e, ha hív bennünket? Figyelünk-e folytonosan az ő üzeneteire? S hajlandók vagyunk-e elfogadni az ő útját akkor is, ha ellenkezik a mi elképzeléseinkkel?
AZ EUCHARISZTIÁHOZ
„Közel az Úr mindenkihez, aki hozzá kiált, mindenkihez, aki tiszta szívből hívja” (Zsolt 145, 18). Olyan közel van hozzánk, hogy a Teste ételünk lett, s italunk a Vére.
ÁLDOZÁSI ÉNEK Vö. Mt 2, 2
Láttuk csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy ajándékokkal hódoljunk az Úrnak.
URUNK MEGKERESZTELKEDÉSE
Jézusnak minden szava értünk hangzott el, minden tettét az irántunk való szeretete vezette. Megkeresztelkedését is „a mi okulásunkra írták meg” (1 Kor 10, 11).
A Megváltó az Isten törvényét hirdeti: az igazságot, a hűséget és a bűnbánatot. Vajon mindezek megvannak-e bennünk is? Szent Márk evangélista tanúsága szerint Keresztelő Szent János nagysága abban rejlik, hogy alázatos, önzetlen. Nem a saját dicsőségét keresi, hanem hivatását teljesíti: arról beszél, aki utána jön, aki Szentlélekkel keresztel, aki az Atya szeretett Fia.
Jézus a vállára vette a világ bűneit, és abban lelte örömét, ha megbocsátott. Hálánkat azzal mutassuk ki iránta, hogy a bűnt kerüljük. Ehhez ad erőt a szentmise és a szentségi élet. Ezt a titkot ünnepeljük hétfőn, Urunk megkeresztelkedésének ünnepén. Ez az ünnep is epifánia, vagyis Jézus istenségének kijelentése. Jézus elindul küldetésének téjesítésére. Krisztusban eljött Isten országa. Erre hívott meg minket is az Isten keresztségünk pillanatában.
Olvasmány: Iz 42, 1–4. 6–7 Vagy Iz 55, 1–11
Szentlecke: ApCsel 10, 34–38 Vagy 1 Jn 5, 1–9
Evangélium: Mk 1, 7–11
HASZNOS GONDOLAT
Új évet kezdünk. Új év: új feladat. Új feladat: új fele-lősség. Az idő múlik. Értékesen-e vagy értéktelenül? Rajtunk áll. Ha értékesen akarunk élni, bízhatunk Isten segítségében.
Idő és örökkévalóság: mennyire más, és mégis mennyire összefonódik e kettő. A mostani „idő” készíti elő örökkévalóságunkat. Az idő, az élet: elszáll, mint a füst. Az örökkévalóság megmarad.
Idő és élet: elmúlnak, és elmúlik velük együtt minden, ami csak ezt az időt és csak ezt az életet szolgálta. Ám maradandó, amit az örökkévalókért tettünk. (J. K.)
SZENT HILÁRIUSZ (VIDOR)
Január 13-án, pénteken ünnepeljük Szent Hiláriusz (Vidor) püspök és egyháztanító napját. A Biblia olvasásának hatására felnőttkorban tért meg. Városának, Poitiers-nek püspökévé választották. Egybefoglalta az ariánusok elleni döntéseket. Kisázsiai száműzetése alatt tanulmányozta a keleti teológusok gondolatvilágát. Visszatérve még elszántabban védelmezte a hitet, és mindent megtett az ariánusok megtérítéséért. Ezért Nyugat Atanázának nevezték. Számos, jeles írásműve maradt fenn. Legjelentősebb a Zsoltárok magyarázata, számos himnuszát és szentírás-magyarázatát ismerjük. A keleti és a nyugati keresztény gondolkodásmód igazi jeles képviselője. Számunkra is megszívlelendő egyik gondolata: „Jól tudom, Atyám, mindenható Istenem, hogy életem legfőbb kötelességeként azzal tartozom neked, hogy minden szavam és gondolatom téged dicsőítsen.” 367-ben halt meg.
A hit aranyával, az imádság tömjénfüstjével és az áldozatos szeretet mirhájával hódoljunk Urunk előtt!
|
