„Ki volna képes az Úr tetteit felsorolni, hatalmas műveinek a mélyére hatolni? Fönsége hatalmát ki tudná fölmérni, vagy a jótetteit végig számba venni?” (Sir 18, 4–5) Jósága abban is megnyilvánul, hogy nem veti el a bűnöst, s országának ajtaját kitárja a megtérő előtt.
KEZDŐÉNEK Zsolt 95. 1. 6
Énekeljetek az Úrnak új éneket, minden föld az Úrnak énekeljen. Színe előtt jár a fényesség és a fönség, szentélyében erő és dicsőség!
OLVASMÁNY Jón 3, 1–5. 10
Jónás könyve tanulságos történetet mond el. Isten végtelen irgalmát szemlélteti, aki nem akarja a bűnös halálát, hanem hogy megtérjen és éljen. Mindig helytelenítenünk kell a bűnt, de imádkoznunk kell a bűnösök megtérésé-ért.
VÁLASZOS ZSOLTÁR 24. Zsoltár
Válasz: Utaidat mutasd meg nékem, *
én Uram, Istenem!
SZENTLECKE 1 Kor 7, 29–31
Hányan, de hányan bizakodnak a földi értékekben, kincsekben! S előbb-utóbb rá kell jönniük, „valóban hazugok a halmok, és hazug a hegyekben a lármás zajongás. Valóban az Úrban, a mi Istenünkben van üdvössége Izraelnek” (Jer 3, 23). A vagyon és a kincs önmagában nem rossz. Az ember azonban függetlenítse magát tőle.
ALLELUJA Mk 1, 15
Közel már az Isten országa, * higgyetek az örömhírnek!
EVANGÉLIUM Mk 1, 14–20
Érdeklődő, szerető szemmel figyelte Jézus a halászokat. Van ugyanis hasonlóság a halászat mestersége és az apostolkodás, vagyis az „emberhalászat” között. El-szántság, erő és ügyesség kell mindkettőhöz. S vállalni kell az eredménytelenséget és az újrakezdést is.
AZ EUCHARISZTIÁHOZ
„Milyen drága a te kegyelmed, Uram” (Zsolt 35, 8). Értékeljük a szentmise, a szentáldozás kegyelmét, és legyen mindig menedékünk a szentségi Jézus!
ÁLDOZÁSI ÉNEK Zsolt 33, 6
Járuljatok az Úrhoz, és eláraszt a fény benneteket, és arcotokat nem érheti szégyen.
Vagy Jn 8, 12
Én vagyok a világ világossága. Aki követ, nem jár többé sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága – mondja az Úr.
Tudom, kinek hittem, és biztos vagyok benne: elég hatalmas ahhoz, hogy rábízott kincsemet megőrizze az Úr, az igazságos bíró, az utolsó napig.
2 Tim 1, 12; 4, 8
I M A H É T
A KRISZTUS-HÍVŐK EGYSÉGÉÉRT
2012. JANUÁR 18–25.
AZ IMAHÉT MOTTÓJA. „… MINDNYÁJAN EL FOGUNK VÁLTOZNI.” (1 KOR 15, 51)
A 2012-es imahét imádságos és tanulmányi anyagát egy olyan munkacsoport készítette, amely Lengyelországban élő római katolikus, ortodox, ókatolikus és protestáns egyházak képviselőiből áll. Széles körű megbeszéléseket követően – amelyeken a különböző lengyel ökumenikus körök képviselői vettek részt – elhatározták, hogy egy olyan témát választanak, amely a Krisztusban való hit átformáló erejéről beszél, különös tekintettek az egyház – mint Krisztus teste – látható egységéért folytatott imádságra.
Gondolataikhoz Pál apostolnak a Korinthusiakhoz írt levelének szavait vették alapul, amelyek jelenlegi életünk mulandó természetéről szólnak, annak minden nyilvánvaló „győzelmével” és „vereségével” együtt, összehasonlítva azzal, amit Krisztus húsvéti győzelmében kapunk.
Amikor Jézus tanítványai arról vitatkoztak, hogy ki a nagyobb (Mk 9,34), akkor a rivalizáló indíték nyilvánvalóan igen erős volt. De Jézus válasza nagyon egyszerű: „Aki első akar lenni, legyen az utolsó, és mindenki szolgája” (9,35) E szavak szerint a győzelem kölcsönös szolgálatot jelent, segítségnyújtást, az utolsók, elfeledettek, kirekesztettek önbecsülésének erősítését. Ennek az alázatos szolgálatnak minden keresztény ember számára a legjobb példa Jézus Krisztus, az Ő halálon aratott győzelme, és feltámadása.
Szeretnénk, ha az Ő életéből, cselekedeteiből, tanításából, szenvedéséből, halálából és feltámadásából nyernénk ösztönzést a mai győzelmes hitélethez. Ez a fajta hit a társadalmi elköteleződésben, alázatos, szolgáló, az evangéliumhoz hűséges lélekben jut kifejezésre. Amikor Jézus az eljövendő szenvedést és halált várta, akkor imádkozott tanítványaiért, hogy egyek legyenek, hogy a világ higgyen. Ez a „győzelem” csakis lelki átalakulás, megtérés által lehetséges.
Ezért gondoltuk úgy, hogy elmélkedéseink témájául az apostolnak a népekhez szóló szavait vesszük alapul. A cél az, hogy olyan győzelemben legyen részünk, amely minden keresztényt egyesít Isten és a felebarát szolgála-tában. Miközben az Egyház teljes látható egységéért imádkozunk, és afelé törekszünk, aközben mi magunk – és felekezetünk, amelyhez tartozunk – meg fog változni, átalakul, és Krisztushoz hasonlóvá válik.
Az egységért folytatott imádságunk könnyen szükségessé teheti egyházi életünk eddig megszokott formáinak megújulását. Ez izgalmas jövőkép, de talán félelemmel tölt el bennünket. Az egység, amiért imádkozunk, nem csupán kényelmes elképzelés a barátkozásról és együttműködésről, hanem azt is igényli, hogy mellőzzük a köztünk lévő versengést. Meg kell nyílnunk egymás felé, fel kell ajánlanunk ajándékainkat másoknak és késznek kell lennünk elfogadni az ő ajándékaikat, hogy valóban új életet kezdhessünk Krisztussal. Ez az egyetlen igazi győzelem.
Mindenki számára van hely Isten üdvözítő tervében. Halálán és feltámadásán keresztül Krisztus magához ölel mindenkit, függetlenül attól, hogy nyertes-e vagy vesztes, hogy „aki hisz őbenne, annak örök élete legyen” (Jn 3, 15). Mi is részesülhetünk győzelméből! Elegendő, ha hiszünk Benne és máris könnyebb lesz a gonoszt jóval legyőzni.
Magyar Kurír
TESTVÉREINK, A SZENTEK
Január 24-e Szalézi Szent Ferenc püspök, egyháztanító emléknapja. A megújuló francia egyház egyik vezér-alakja, Genf püspöke. Hitvédő, rendalapító, kora lelkiségének formálója. A katolikus írók pártfogója. Filótea című könyve ma is a legelterjedtebb lelki könyvek egyike. (+ 1622)
Január 25-e Szent Pál apostol megtérésének ünnepe (Pál-forduló). Saul, a buzgó farizeus dühösen kereste a keresztényeket. Azt gondolta, helyesen cselekszik, hiszen ott állt István diakónus megkövezésénél is. Egészen addig, amíg Jézus megszólítja őt a damaszkuszi úton: „Saul, Saul, miért üldözöl engem?” Ezen a ponton pedig új élet kezdődik, Pál élete Krisztusban. Találkozás a Fel-támadottal. Neki ilyen ember kell, mint Saul, őt választotta. Három nap múlva visszanyerte látását és megkapta a Szentlelket, hogy a lelke is látó legyen és tanúságot tegyen Jézusról, az Isten Fiáról. Ő pedig megmutatta neki, hogy mennyit kell érte szenvednie. Egyre nagyobb erővel hirdette az evangéliumot, és jelek kísérték útjait. Hitt Jézusban, aki magához ölelte, és tudta, hogy semmi el nem szakíthatja szeretetétől. A népek apostola, Szent Pál könyörögjön érettünk, hogy tudjunk élni az evangélium szerint.
Január 26-a Szent Timóteus és Szent Titusz püspökök, január 27-e Merici Szent Angéla szűz ünnepe.
Január 28-a Aquinói Szent Tamás áldozópap, egyháztanító ünnepe. Nápolyban tanult, majd Szent Domonkos rendjének tagjaként Párizsban és Kölnben folytatta tanulmányait. A középkor legtudósabb teológusa, „angyali doktor”, a skolasztika fejedelme. Egyetemi tanár Párizsban. Filozófiai, teológiai tanítása napjainkig irányadó. Az Oltáriszentség nagy hittudósa. Főműve a Summa Theologica, ebben a keresztény hitet tudományos rendszerbe foglalta.
AZ ÉLET SZOLGÁLATÁBAN ÁLLÓ EGYHÁZ – INTERJÚ A WASHINGTONI BÍBOROS ÉRSEKKEL
Az amerikai katolikusok részt vesznek a közvitákban, hogy felkínálják az emberi méltóság örök és egyetemes igazságát, kezdve az élet védelmétől, amely a fogantatástól a természetes halálig tart anélkül, hogy megfeledkeznének a házasság és a család értékeiről. Ez a válasz azokra a vádakra, amelyek az Egyesült Államokban érik az egyházat jelenléte miatt a közvitákban, amelyet erőltetettnek tartanak. A szekularizációnak kedves tézise ez, különösen az információs és a szórakoztató iparágban – hangsúlyozza Donald Wuerl bíboros, washingtoni érsek az Osservatore Romano vatikáni napilapnak adott nyilatkozatában. (Itt jegyezzük meg, hogy az amerikai püspökök ebben az időszakban végzik ötévente sorra kerülő ad limina látogatásukat a Vatikánban.)
A gazdasági válságra adott egyházi válaszról Wuerl bíboros elmondta: a gazdasági válság minden vetületére adott felelet az egyén méltóságának és értékének, illetve a földi javak igazságos elosztásának hirdetésében gyökerezik. Az egyház társadalmi tanításában kirajzolódik egy olyan társadalmi rend, amely az igazságosságban gyökerezik és a béke hordozója. XVI. Benedek „Deus caritas est” kezdetű enciklikájában a szeretet Evangéliumát alkalmazza az igazságosság és a szeretet társadalmi kérdéseire.
A vallásszabadság az amerikai alkotmány egyik sarok-köve. Az ezt érő kihívások aránya jelenleg növekvő tendenciát mutat az Egyesült Államokban. Ez abból a szekularista nézetből fakad, amely szerint a vallási intézményeknek nincs helyük a nemzeti érdekeket jelentő kérdések megvitatásában. Az agresszívabb szekularisták szerint a vallás pusztán magánügy, amelynek a templomok, zsinagógák vagy más istentiszteleti helyek falain belül kell maradnia. Ugyanakkor az USA-ban történelmi hagyomány, hogy a vallási intézményeket, iskolákat, egyetemeket, egészségügyi intézményeket, szociális programokat a nemzet integráns részeként ismerik el. Felmentést nyertek az adófizetés alól is, mert hatalmas értéket jelentenek az ország számára. A katolikus egyház továbbra is a legnagyobb az oktatást, az egészségügyi el-látást és a szociális szolgáltatásokat biztosító intézmények között az Egyesült Államokban.
Ugyanakkor a mai szekularista mentalitás, amelyet az információs és szórakoztató iparág támogat, szembeszáll a vallási struktúrákkal, különösen a katolikus egyházzal, amely olyan értékeket hirdet, mint a méltóság és az élet értékes mivolta a fogantatástól a természetes halálig, a házasság és a család integritása. Egy ideje az egyház azt tartja, hogy egy egészséges demokrácia csak akkor működhet, ha állampolgárai szabadon elkötelezhetik magukat a közvitákban, a hit és az erkölcsi értékek világ-képét hirdetve. Katolikusként az a felelősségünk, hogy hozzájáruljunk a társadalom javához az igazság, az igazságosság, a szolidaritás és a szabadság szellemében – ahogy ezt a katolikus egyház katekizmusa is megerősíti. A katolikusok nem azért vesznek részt a közvitában, hogy saját meggyőződésüket erőltessék rá másokra, ha-nem, hogy felkínálják a személy méltóságának egyetemes és örök igazságát. Sajnos vannak, akik az egyház jelenlétét a közvitákban erőltetettnek tekintik – hangsúlyozta Donald Wuerl washingtoni bíboros érsek az Osservatore Romano vatikáni napilapnak nyilatkozva.
Vatikáni Rádió
ADD, URUNK, HOGY A VILÁG MINDENKOR MEGHALLJA INTŐ SZAVADAT!
|
