Új lakók az új kolostorban
|
Károlyi Sándornak már kezdetektől fogva az volt a szándéka, hogy a kaplinyi klastromba ferenceseket fog behozni. Egyrészt, hogy a családi sírhelyre vigyázzanak, másrészt pedig, hogy a térségben a katolikus vallást terjesszék. Hogyan került a gróf éppen Szent Ferenc fiaival kapcsolatba? Hisz gyermekként jezsuita nevelője volt. Miért mégis az előbbieket választotta? |
A nagyszőlősi ferenceseknek van oroszlánrészük a döntés meghozatalában, akik Károlyi Sándor megbecsülését működésükkel és munkásságukkal vívhatták ki.
A kaplonyi megtelepedéssel kapcsolatos levelezés közte és a rend elöljárói között már 1711-ben megkezdődött, sőt már az egyezményt is megköthették, mert az első alapítólevél sorai ezt tükrözik. Károlyi Sándor a maga és utódai nevében arra kötelezte agát, hogy a templom titulusára, Urunk születése a Szentatyától búcsúkat szerez, a barátok ellátásáról tisztességesen gondoskodik, az atyák pedig hetente két misét szolgáltatnak, egyet a Kaplony-nemzetség élő és elhunyt tagjaiért, a másodikat ugyanazon nemzetség jó úton járó tagjainak gyarapodásáért és tévelygő tagjainak megtéréséért.
| A rend azonnal meg is ragadta a kínálkozó alkalmat és miután 1712-ben gyűlést tartottak Galgócon, P. Nagy János tartományfőnök elküldte Debrődy Benedek atyát Kaplonyba, hogy a kolostor építésének ügyét előmozdítsa. |
|
Az építkezés csak 1716-tól lendült neki igazán, amikor a templomépítéssel már nagyjából meg voltak a vállalkozók és munkásaiknak egy részét szabaddá tehették a kolostorépítés számára. 1719-ben már annyira jutottak vele, hogy május 27-én Károlyi Sándor megírhatta második alapító levelét. Tette ezt a ferences tartományfőnök, P. Kicska Lajos kérésére is, majd a ferences elöljáróságnak egy nappal később egy levelet is küldött, amelyben kifejezésre juttatta abbeli szándékát, miszerint „különös szeretettel és lelkesedéssel” viseltetik a rend iránt, és szeretné, ha a „teljes erőből szorgalmazott” kaplonyi kolostort minél hamarabb átvennék a Páterek. Ő maga reméli, hogy már Karácsonyra be is költözhetnek.
A barátok nem sokat késlekedtek. Még át sem beszélték részleteiben a feltételeket, amikor 1719. június 11-én a gyöngyösi tartományi gyűlés alkalmával kijelölték a kaplonyi kolostorba küldendő testvéreket. A kolostorban hamarosan megiramlott az élet. 1722-ben szabályszerű konventnek ismerik el. A páterek fő feladatuknak a missziót, és az igehirdetést tekintették.
P. Gajdos Vince írja: „Amikor gróf Károlyi Sándor a ferenceseket ide telepítette 1719-ben, alig volt néhány ház. Későbben, amikor a svábokat betelepítette, azoknak lelkipásztorkodásáról is kellett gondoskodnia. A ferenceseknek nemcsak rendjük szabályzatának előírásait volt hivatásuk betölteni, hanem az akkori idők egyházszükségletét is: a katolikus hit terjesztését is vállalniuk kellett. Ezen szent szándékkal hozta Kaplonyba az alapító gróf őket. Így tehát nem csak alapítójuk devótioit, az engesztelő szentmisék bemutatását kellett teljesíteniük, hanem az egész környéken hirdették az evangéliumot. Működtek, mint igehirdetők, de mint kisegítő lelkészek egész Szatmár megyében, sőt Máramarosban is. Tehát hirdették az Igét, kereszteltek, gyóntattak és végezték a zsolozsmát.”
A 19. század végén és a 20. század elején jelentős változás állott be a magyar ferencesek életében. Egy jelentős reformon mentek keresztül. Először 1900. január 14-én barna ruhát kaptak, valamint Magyarországon a két provinciát átnevezték. A Szent Lászlóról nevezettből lesz a Szűz Mária rendtartomány. A Legszentebb Üdvözítőről nevezett tartomány újabb neve pedig Kapisztrán Szent János lesz.
1899. október 1-én a kaplonyi kolostort a szigorított rendszabályú kisebb testvérek foglalják el. A trianoni békével újabb változás következett be a ferencesek életében. Az országhatárok megváltoztatásával a rendtartomány határai is megváltoztak. 1924. február 19-én a miniszter generális úgy döntött, hogy a magyarországi provinciához tartozó atyáknak három éven belül el kell hagyniuk a kolostort, amely a következőkben az Erdélyi Szent István Királyról nevezett Rendtartományhoz fog tartozni. 1924. április 3-án a kolostort az új rendtartományhoz csatolták.
|
A Ház életében kemény megpróbáltatást jelent 1951. amikor is augusztus 20-ról 21-re virradó éjjel az állambiztonsági szervek a szerzeteseket összeszedték és elvitték. A rendház valamennyi szobáját lepecsételték, a templomot bezárták, a kulcsot pedig a gondnoknak adták át. A lelkipásztori szolgálatot ebben az időszakban a nagymajtényi káplán P. Való Ferenc látta el. |
Az 50-es évek közepén váratlanul politikai enyhülés állott be. A börtönök és a kényszerlakhelyek megnyíltak, így 1957. március 15-én P. Farkas Bonaventura és P. Szabó Dömjén is visszajöhettek. P. Való Ferenc másnap elhagyta Kaplonyt. A lelki életbe így nem állt be törés. Az atyák a régi lendülettel és lelkesedéssel láttak munkához. 1966-ban a Józsefházára távozó P. Farkas Bonaventurát P. Gajdos Vince váltotta fel, aki határozottságával, rendszeretetével és keménykezűségével hódította meg a hívek szívét.
P. Gajdos Vince erős kézzel, de szerető gondoskodásával fogta össze a kommunizmus legnehezebb időszakában a nyáját. Híveiről a 70-es években így irt: „Kaplony népének buzgósága ebben a században országos hírű volt. Bár a mostoha körülmények valamit csökkentettek buzgóságukból, ma is buzgó a kaplonyi nép. Minden körülmények között ragaszkodik hitéhez, és bármerre kerüljön is falujából, a hitét nem hagyja el. A család, vallásosan nevelkedik. Gyermekeit hittanra tanítja és neveli, egész kicsi kortól a templomba szoktatja. Otthon közösen imádkoznak. Az ifjak is eleget tesznek vallási kötelezettségeiknek. Gyakran járulnak szentáldozáshoz. Minden család nem csupán évi szentgyónását végzi el, hanem nagyobb ünnepeken és elhunyt hozzátartozóik évfordulós miséin gyón és áldozik.”
P. Gajdos Vince halála után a lelkipásztori szolgálatot szatmári egyházmegyés lelkipásztorok látták el: Ft. Baumann Ferenc, Ft. Teffenhárt István, Ft. Kühn Pál, Ft. Dr. Vik János.
| 2008. augusztusától ismét változás állt be a kaplonyi egyházközség és a szatmári egyházmegye életében. Jó néhány év után ismét visszatértek a ferencesek, négyen a kaplonyi kolostorba. |
 |
A kolostor új vendégkönyvébe a következő bejegyzések találhatók:
|
„Bátorság! Írj a Vendégkönyvbe, el fog kísérni életed napjaiban. Így üdvözöl a Vendégkönyv megnyitója P. Pap Károly ferences Székelyudvarhelyről”(Leonárd atya). |
„Kívánjuk, hogy a most megkezdett kolostori élet és lelkipásztori élet a Szentlélek gyümölcseit teremje” (fr. Ferenc Budapestről).
„Kedves kaplonyi testvérek kívánom, hogy életetek hétköznapjain is ilyen szeretettel és egymásra figyeléssel legyetek, mint a mai ünnepen” (fr. Leánder Désről).
| „Ma szept. 20-án szokatlanul hangos a kaplonyi kolostor. Ünnepélyes Veni Sancte-ra gyűlt össze a provincia. Ez a folytatás ünnepe. Mi is ezért jöttünk el Székelyudvarhelyről. Van valami finomság, újdonság ebben az új kezdésben, folytatásban. Adja Isten, hogy ez a Szentlélek jelenlétét, kegyelmét jelezze, amelyre oly nagy szükségünk van. Isten áldása kísérje azokat, akik itt élnek, imádkoznak és dolgoznak. Pax et bonum!” (fr. Mihály). |
|
|
„A kaplonyi Ferences Rendház újraindítása alkalmából szeretettel köszöntöm a Testvéreket és Isten különleges áldását kívánom a sokrétű feladataikhoz. Szent Ferenc nyomában járva sok hívünket vigyenek egyre közelebb Istenhez. A Szentlélek Úristen világítsa meg és áldja meg minden kezdeményezésüket, melyekhez örömmel adom főpásztori áldásomat. +Jenő püspök”. |
Szent Antal templom képekben
Szent József templom története
| Ezt az új, tágas és világos belső terű, szép templomot, 1999-ben szentelték fel Szent József tiszteletére. A templom két év alatt épült fel, a Szent Antal plébániához tartozik. |
 |
A szentélyben látható korpusz eredetije 1771-ben készült, eredetileg a felülete festett volt és a Károlyi grófok révén került az erdődi várkápolnába. Ez után egy darabig a krasznasándorfalui templomot díszítette, innen vitték Kaplonyba, majd Kaplonyból a püspöki palotába került. Művészi értékén túl értékes Petőfi-relikvia, hiszen a költő esküvőjekor az oltár felett függött ez a feszület.
A ma látható korpusz a püspöki palotában függő korpuszról készült másolat
.
A szentély két oldalán látható falfestményeket a nagykárolyi születésű, jelenleg Németországban élő Hatzak-Lukácsovics Magda (sz. 1936) készítette. Közülük nagyobb figyelmet érdemel a jobb oldali, amelyen a művésznő a családot védelmező, a gonoszt legyőző Szent Józsefet ábrázolja. Alkotásának úgy kölcsönzött helyi jelleget, hogy a kaplonyi Madonnát, mint központi motívumot belekomponálta a képébe. A bal oldali festmény kifejezetten dekoratív jellegű és Jézus családfáját ábrázolja.
Szép és különleges a szentély bútorzata.
|
Ez a templom telkén lévő és az építkezések miatt kivágott diófából készült. Egy ilyen, még eredeti formáját őrző törzs-darabba van beépítve a szentségház páncélszekrénye is. Az ötlet kiváló, érdekes, egyedi, hagyományőrző jellegű. |
Az új templom képei:
|
