|
2010 július 01., csütörtök 17:43 |
 |
A Szentatya július 1-jén, csütörtökön délelőtt 16 boldoggáavatási dekrétumot hagyott jóvá, melyeket Angelo Amato érsek, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa mutatott be a pápának. Ezek között szerepel az a dekrétum is, amely elismeri Scheffler János szatmárnémeti püspök vértanúságát.
|
Scheffler János 1887-ben született Kálmándon. 1910. július 6-án szentelték pappá. Ösztöndíjjal Rómában tanult, ahol kiváló eredménnyel kánonjogi doktori címet szerzett. XII. Piusz pápa 1942-ben nevezte ki szatmári megyéspüspökké. A II. világháború után hatalomra került román kommunista kormány 1948-ban felfüggesztette működését, miután visszautasította a kérést, hogy vezesse a pápát el nem ismerő romániai katolikus egyházat. 1950-ben megtagadta a békepapi mozgalom megszervezését, ezért előbb Körösbányára, kényszerlakhelyre vitték, majd 1952. március 19-én letartóztatták.
A máramarosszigeti börtönbe hurcolták, később a zsilavai földalatti, ún. megsemmisítő tömlöc foglya lett, ahol 1952. december 6-án elhunyt. Jeltelen sírba temették, de a börtön ortodox lelkésze megjegyezte a sír helyét, és 1965 őszén Galambos Ferenc nagyprépost titokban megmenekítette csontjait. A vértanú püspök földi maradványai a szatmárnémeti székesegyház kriptájában nyugszanak. Boldoggáavatási eljárásának iratait Márton Áron és Bogdánffy Szilárd ügyével együtt 1996. december 6-án nyújtották be a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjához.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír |
